Ubuntu telepítése KVM virtuális gépre

A KVM virtualizáció segítségével közel natív sebességgel futtathatunk egy vendég operációs rendszert zárt, virtuális környezetben, így rendkívül egyszerű és biztonságos megoldást kínál például arra, hogy teszteljünk egy új Ubuntu kiadást. Ezen útmutató mindössze azzal foglalkozik, hogy hogyan tudunk gyorsan és egyszerűen telepíteni egy virtuális Ubuntut. A KVM részletesebb bemutatása megtalálható az alábbi hivatkozáson.

A KVM működéséhez olyan gépre van szükségünk, amely támogatja ezt a technológiát: ilyen például az Intel Core 2 Duo processzorok, vagy az újabb AMD processzorok. Ezzel kapcsolatban további információ szintén a korábban említett, KVM-et ismertető útmutatóban.

Első lépésként telepítsük fel a csomagkezelő segítségével a kvm csomagot a hivatalos Ubuntu tárolókból:

$ sudo aptitude install kvm

Majd, ha még nem tettük meg, töltsük le a telepíteni kívánt Ubuntu kiadást. Hozzunk létre egy könyvtárat a saját könyvtárunkon belül valahol, ahol a virtuális gép képfájlját tartani szeretnénk majd, és másoljuk be ide a letöltött iso fájlt. Példánkban ez a virtual nevű könyvtár lesz:

$ mkdir virtual
$ mv */a/letöltött/képfájl* */home/<felhasználónév>/virtual/*

Ezután lépjünk be a korábban létrehozott könyvtárba:

$ cd virtual

Ezt követően hozzunk létre egy virtuális merevlemezt a gépnek. Ennek mérete dinamikusan fog nőni, vagyis mindig csak annyi helyet fog foglalni a merevlemezünkön, amennyit valóban megtöltöttünk. Ettől függetlenül a maximális méretét meg kell adnunk, és a virtuális gépben ekkorának fogjuk látni a meghajtó kapacitását. A példában most ez 16 GB-os lesz, ez bőségesen elegendő szokott lenni erre a célra. A képfájl nevének pedig azt adjuk, hogy jaunty.img, ez azonban bármi más is lehet.

$ qemu-img create jaunty.img -f qcow2 16G

Vagyis: létrehozunk egy jaunty.img nevű, qcow 2 típusú (dinamikusan növekedő), 16 GB-os virtuális meghajtót.

Ezt követően már kezdhetjük is a virtuális gép telepítését:

$ kvm -m 384 -hda jaunty.img -boot d -cdrom jaunty-desktop-i386.iso

Példánkban a virtuális gépnek 384 MB (-m 384) memóriát adtunk, a jaunty.img virtuális meghajtóra (-hda jaunty.img) telepítjük, a telepítéshez CD-ROM-ról bootolunk (-boot d), és a virtuális CD meghajtóba a jaunty-desktop-i386.iso képfájlt tettük be (-cdrom jaunty-desktop-i386.iso). Értelemszerűen, ha másik képfájlt szeretnénk használni, vagy másképp neveztük el virtuális meghajtót, akkor a megfelelő részeket adaptáljuk.

Ha mindent jól csináltunk, rögtön fel is ugrik egy ablak a már ismerős boot menüvel, ahol megkezdhetjük a telepítést. Ha nem akarunk sokat vacakolni, nyugodtan választhatjuk rögtön az Ubuntu telepítése opciót. Hamarosan a már jól ismert telepítő jelenik meg az ablakban. Ennek használatáról az Ubuntu telepítése útmutatóban olvashatunk részletesebben.

Telepítsük az Ubuntut úgy, mintha csak egy egy igazi számítógépre tennénk. Miután végzett a telepítéssel, állítsuk le a virtuális gépet, majd próbáljuk ki a frissen telepített rendszert. Ehhez az alábbi parancsot adjuk ki terminálban:

$ kvm -m 384 -hda jaunty.img

Ha pedig hangot is szeretnénk a virtuális gépben:

$ kvm -m 384 -hda jaunty.img -soundhw es1370 hda

Így pedig már a frissen telepített, virtuális rendszerünk indul el, amivel bátran kísérletezhetünk. Sőt, ha biztonsági mentést csinálunk a virtuális merevlemezről, akkor ahhoz az állapothoz bármikor visszatérhetünk. Ez pedig remek lehetőséget ad arra, hogy az Ubuntu még fejlesztés alatt álló kiadását próbálgassuk.