Ha már unod a macskád...

Gondolom sokaknak rémlik még az Alien sorozat, talán anno játszottak is az Aliens vs. Predator játékkal. Én nagyon szerettem, egyszerűen utánozhatatlan volt az az érzés amikor a falon mászva közelítettem meg egy embert és egyetlen csapással kettészeltem. Vagy éppen Predatorral láthatatlanná váltam és a mit sem sejtő katonát ily módon vettem kezelésbe. Hiába, régi szép idők, az ember szívesen elnosztalgiázik. De egyszer csak belebotlottam egy játékba, a neve Tremulous. Szerelem volt első látásra, még csak el sem kellett sétálnia előttem kétszer. Alienek? Emberek? Mi kell még a mókához? Hirtelen elkezdtem hiányolni a Predatorokat, de egye fene, talán nélkülük is lehet bulizni.

Bevetésen

Már megint egy újabb küldetés. Jó, nem panaszkodom, ez a munkám, mi vagyunk az univerzum utcaseprői. Habár seprű helyett gépfegyverrel a kézben érkezünk, nekünk kell eltakarítani az idegeneket. Spikey megmondta, még egy ilyen mocskot, mint ezek az idegenek, nem hordtak a bolygók a hátukon. Mint egy járvány úgy terjednek, egyik bolygóról a másikra. Fogalmunk sincs, hogy miként utaznak, de gyanítjuk, hogy a mi hajóinkat használják. Szemét kis potyautasok. Idáig 32 csatát vívtam ellenük, alig múltam el 18 amikor besoroztak. Most alig vagyok több, mint 21 és megint harcba indulok. Senki sem tudja mikor fog véget érni a háború, ha egyáltalán véget fog érni valamikor is, nem úgy tűnik, mintha feladnák az idegenek. Sőt! Egyre okosabbak lesznek, és egyre több félét látni belőlük. Már látom a teleportot. Mindig is csodálkoztam, hogy miként lehet olyan gyorsan és biztonságosan eljutni egyik bolygóról a másikra, a válasz pedig itt van előttem. Elég csak belépni a kék fénybe, és pár másodperc múlva már egy teljesen más helyen bukkanunk fel. Csak a gyomrom ne kavarodna fel tőle annyira. Megnézem a navicomp-ban, hogy hova is szól ez a küldetés. Niveus. Gratulálok, a hülye cég még hülyébb raktárosai beengedték őket. Mi a francnak vannak a biztonságiak?! Ahelyett, hogy valami nyílt terepen harcolhatnánk ellenük, egy nyomorult raktárban kell ezt tennünk, ami tele van csatornával és szellőzővel. Spikey is így halt meg, a nyakába ugrott egy nyomorult pókszerűség a szellőzőből. Egyszer csípte csak meg, utána már csak a halálhörgését hallhattuk a kommunikátoron. Ideje indulni, a csapattársaim már odaát vannak. Még egy mély lélegzet mielőtt belelépnék a kék fényárba, abban reménykedve, hogy a telenode másik oldalán nem egy habzó szájú Dragoon fog rám várni. Bátornak kell lenne, otthon számítanak rám. Már hallom a lövések zaját, az emberek ordibálását...

"Jézusom ez támadni akar!"

Jimbo is ezt kiabálta a South Parkban, de itt, az ottani nyuszival ellentétben meg is teszik. Mint kezdő játékos természetesen az emberek oldalán kezdtem, vezessük hát diadalra fajunkat! Némi előzetes információk alapján megtudtam, hogy némi stratégiai elemeket is kevertek a játékba, tehát van egy bázisunk amit meg kell védeni és van az alieneknek is egy ami a földel kéne egyenlővé tenni. Lusta ember lévén nem olvastam végig a leírást, játszva tanul az ember! Fel is csatlakoztam egy szerverre, mert ha nem említettem volna itt nem gép ellen játszunk ám! Hús-vér virtuális bajtársaink és ellenfeleink leszek! Tehát csatlakozás után elneveztem magam, elhelyezkedtem az emberek oldalán és vártam a csodát. Meg is jelentem teljes valómban egy gépfegyverrel a kézben. Végre valahol nem pisztollyal vagy késsel kezdek! Kirontok a bázisból, az AvP-ből már ismerős tornyok védelméből és kimegyek a szabad ég alá. A tájat nem élvezhettem túl sokáig, mert megláttam, hogy valami apró fut felém a földön. Adtam is a kis csótánynak! Helyesbítek, adtam volna, de az úgy elszaladt, hogy azt sem láttam merre. Nem baj - futott át az agyamon - legalább megijesztettem. Egy mosollyal, egy megrökönyödéssel és két fájdalmas, virtuális énemtől jövő kiáltással később, rájöttem, hogy a dög a falon futva mögém került, és kíméletlenül megharapott. Kétszer. Hogy mennyire fájt azt talán csak a következő kép tudja kifejezni:

Talán felesleges is mondanom, hogy nagyot csalódtam fajunkban. Mi az hogy egy pók eltesz láb alól?! Na, vegyük újra. Ismételten megjelentem bázisunkban, de ezúttal még a lábujjamat sem dugtam ki. Lássuk miből élünk. Találtam egy túlméretezett zöld dobozt, ami az armory vagyis fegyvertár volt. A menüt a Q betűvel tudtam előcsalogatni, itt a BigMac-en kívül szinte minden kapható, de mint később rájöttem, a játék folyamán mindig érkeznek újabb fegyverek. Mivel pénzem (credit) nem volt, így a vásárlást későbbre halasztottam. Mint megtudtam, ahhoz előbb el kell tenni láb alól egy-két alient, ugyanis utánuk kapjuk a pénzt. Mondhatni fejpénzt fizetnek. Továbbá megtalálható a főépületünk a reaktor, ami szolgáltatja az áramot a többi épületnek. E nélkül csak a telenode nevezetű építmény működik, ez az ahol megjelenünk. (Az első képen mindjárt láthatunk belőle kettőt is) Általában a fegyverraktár közelében helyezik el a medistation-t, ami nem más mint egy korong amire ráállva gyógyulunk. Mindig is tudtam, hogy okosak ezek az emberek. Az őrtornyainkat már említettem, ezek a lábon álló gépágyúk a legjobb barátaink lesznek a játék során. Miután megismertük a felszerelést, ideje vadászni. Miután mind a két félnek kell a "frag", így előbb utóbb valakinek lépnie kell. Ezt elsősorban az Alienek teszik meg, hiszen a játék első felében egy gépfegyveres emberrel szemben sokkal több esélyük van, mint nekünk velük szemben. (Természetesen aliennel játszva nem ezt fogjuk tapasztalni :) ) Nos, vártam, várakoztam, hogy az első Alien megérkezzen és végre vissza adhassam neki azt a sok szeretetet amit tőle kaptam. Igaz a dolgomat nem tudtam tisztességesen végezni, mert a löveg közbeszólt, de így is én sebeztem bele a többet, tehát megkaptam érte a pénzemet. A fegyverarzenálra ekkor vetettem egy közelebbi pillantást. A játék első részében, amit Stage 1-nek hívnak, gépfegyverünket a következő fegyverekre tudjuk lecserélni: az elmaradhatatlan shotgun, painsaw ami egy elektromos láncfűrész, a lézerfegyver amit Lasgun-nak hívnak, Massdriver ami egy kicsiny radioaktív részecskét lő és végül a chaingun, az elmaradhatatlan helikoptergépágyú. Tehát már a játék elején is van választék, csak győzzük tölténnyel! No igen, a töltény. Hogy a játék realisztikus legyen, töltényünk is van, ami természetesen mindig a legrosszabbkor fogy el, de szerencsére a fegyverraktárban van bőven. Olyannyira, hogy ingyen adják. A realisztikánál maradva meg kell említeni, hogy itt nincs doom effektus, tehát nem fogunk 8 különböző fegyverrel rohangálni egyszerre. Rambo sem bírt el ennyit, pedig Syl mindent megtett a cél érdekében! Természetesen előbb utóbb a helikoptergépágyút is megunjuk, sőt, sajnos kevés is lesz ugyanis az alienek is fejlődnek, méghozzá nem is akármilyen ütemben! A ici-pici pókból 5 lépésen belül, azaz 5 frag/evo pont begyűjtése után már a következő aranyos háziállat lesz:

Valljuk be, ehhez már tényleg kevés a chaingun. Hogy mi kell ahhoz hogy jobb fegyvereink lehessenek? A tab billentyűt megnyomva láthatjuk a statisztikát, vagyis hogy hány ellenfelet öltünk meg, milyen gyors a válaszidő a szerver is köztünk, valamint legfelül a Stage limitet. Ez a limit csapattársanként 4, tehát ha mondjuk 4-en vagyunk egy csapatban akkor a csapatnak összesen 16 ellenfelet kell megölni ahhoz, hogy elérjük a Stage 2-őt, amikor is új fegyvereket kapunk. Teljesen mindegy ki hány ellenfelet öl meg, a lényeg hogy a csapatnak összesen meglegyen a Stage limit. Összesen 3 stage van, a harmadik elérésével már a legdurvább fegyverzetet és páncélzatot is megvehetjük. A következő képen egy Battlesuit és Lucifer Cannon kompozíciót láthatunk, talán az egyik legdurvább az egész játékban. Ilyenben már sokkalta bátrabban kergethetjük az alieneket.

Ha valaki kedvet kapott a játékhoz, megtalálható az Ubuntu tárolóban. Egyszerűen keressük meg, és telepítsük a Synaptic csomagkezelővel a tremulous csomagot, után pedig már kergethetjük is az Alieneket. Látod, nem kell lemondanod a játék élvezetéről, a biztonság és kényelem kedvéért amit az Ubuntu nyújt neked. Tehát ha van egy üres fél órád, vedd kezedbe a helikoptergépágyút és csinálj Pannónia sajtot az ellenfélből!